Légszennyezés:
Jelenleg ma Magyarországon 58 fix mérőállomás és 2 mobilállomás méri folyamatosan hazánk légszennyezettségét és szolgáltat adatokat hazai és nemzetközi szervezeteknek és a lakosságnak. Városunk környezetében Szolnokon, illetve Kecskeméten található mérőállomás (HungaroMet.hu). Országos szinten az elmúlt évben európai szinten, így hazánkban is a légszennyezettségi adatok összeségében enyhe javulást mutatnak. A nyári extrém meleg időjárás egyes értékeket negatívan befolyásol. Bács-Kiskun vármegye az ország kevésbé szennyezett levegőjű részébe tartozik.
A település légszennyezettségét leginkább befolyásoló tényező a területre jellemző gépjárműforgalom nagysága és jellege. Városunkban az utóbbi években némileg megnövekedett a településen forgalomban lévő gépjárművek száma.
Nem elhanyagolható a gázolajjal üzemelő buszok és tehergépjárművek korom- és elégtelen szénhidrogén-kibocsátása.
A kibocsátások jellemzően 10 m alatt, néhány esetben pedig 10-20 m közötti magasságban történnek, így e terület nem játszik számottevő szerepet a nagy távolságba eljutó légszennyezés kialakításában. A település átszellőzöttsége megfelelőnek mondható.
Szezonálisan egy-egy térség légszennyezettségét nagyban befolyásolják a településen jellemző fűtési szokások is. Negatív hatásként kell megemlíteni, hogy a fa-, illetve a széntüzelés alkalmazása belterületen kiegészítő fűtésként nő a lakosság körében, noha az utóbbi időben a gazdasági folyamatok következtében egyre elterjedtebb a klíma, illetve hőszivattyú használata. Külterületen fő fűtési mód még mindig a vegyes tüzelésű rendszerek. Sajnálatos módon akadnak olyan lakosok, akik a háztartásban fellelhető mindenféle hulladékot, PET palackot, rongyot használnak fel tüzelőanyagként. Jellemző továbbá, hogy a nyílt égésterű vegyes tüzelésű kazánokban, kályhákban kezelt fát (bútorlap, OSB lap) égetnek el. Ezen anyagok elégetése során jelentős mennyiségű szennyezőanyag szabadul fel, mely közvetlenül a környezetünket szennyezi, másrészt tönkreteszi a kéményt. Azonban a fűtési módok megoszlása a településen összességében kedvező képet mutat köszönhetően, hogy a belterületen gyakorlatilag teljes a gázhálózat kiépítettsége, és ezáltal a gázzal fűtött lakások aránya is magas, valamint az utóbbi időben pozitív hatást jelentett településünkön a napelem beruházások elterjedése. A közintézmények jelentős részén már napelemek kerültek felhelyezésre, mely a következő években remélhetőleg tovább folytatódik.
Tiszakécske közigazgatási területén található légszennyezőanyag kibocsátás szempontjából jelentős üzemek az iparterületen, illetve külterületen találhatók.
Hasonló a helyzet az egyéb - mezőgazdasági, állattartó és kommunális - telephelyek esetében is, ahol a lokális bűzhatás okozhat, okoz (sertés telep) gondokat.
kép: Országos szálló por (időkép.hu)
24 órás átlag egészségügyi határértéke: 50 μg/m3
Éves átlag egészségügyi határértéke: 40 μg/m3
A légszennyezettségnek fontos összetevője a pollenterhelés.
Jelenleg a település légkörében alacsony parlagfű és gomba koncentráció még jelen van, de az elkövetkező időszakban várhatóan tovább csökken ezek pollenkoncentrációja.
A fűtési szezonban a beltéri allergénterhelés révén gyakoribbá válhatnak a penészgomba és poratka által kiváltott allergiás megbetegedések.
A parlagfű elleni védekezést Tiszakécske Város Képviselő-testületének a parlagfű irtásáról szóló 6/2001. (III.30.) KR. sz. rendelete szabályozza. Ezen túlmenően (kényszerkaszálás, elvégzett munka ellenőrzése stb.) a 221/2008. (VII. 30.) Kormányrendelet van érvényben, mely pontosan meghatározza az eljárási rendet. Tiszakécske város területén az allergén növények telepítési tilalmát rendeletben kívánják szabályozni, a fajták pontos meghatározásával.
A zöldhulladékok kezelését Tiszakécske Város Képviselő-testületének az avar- és kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentésének szabályairól szóló 8/2014. (III.28.) önkormányzati rendelete szabályozza, mely szerint:
(1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.
(2) Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló)-, illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl. vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzött) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható. Fák, cserjék tűzelhalásos betegségekor (Erwinia amylovora) a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság előírásai szerint kell eljárni.
(3) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit – gumiabroncs -, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).
Az égetés folyamatának gyorsítására éghető folyadék (benzin, gázolaj stb.) légszennyező, vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható.
Hulladékkezelés:
2023.07.01-től a szilárd kommunális hulladék, közszolgáltatás keretében történő gyűjtése állami feladat. Ezt az állami feladatot 35 év időtartamra, koncessziós szerződés keretében a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. látja el. Településünkön, a koncesszor Régió Koordinátora, a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. A Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. településünkön ügyfélszolgálatot üzemeltet, minden csütörtökön a 6060 Tiszakécske, Fő út 32. szám alatt. 8-14 óra között.
A helyi hulladéklerakó megszüntetése miatt jelenleg Tiszakécske Város közigazgatási területén begyűjtött vegyes kommunális hulladék a Kecskeméti lerakóban, a vegyes csomagolási hulladék és a csomagolási üveg hulladék a Szolnoki Válogatóműben, a biológiailag lebomló hulladék a Tószegi lerakóban kerül elhelyezésre. A háztartási vegyes hulladékok gyűjtése, illetve elszállítása az ingatlanokról hetente egy alkalommal történik.
Tiszakécske területén 2015. óta a lakosok szelektíven gyűjtik a csomagolási hulladékokat, melynek elszállítása minden páratlan héten történik, az eddig használt szelektívhulladék gyűjtő zsákok helyett 2022. november hónaptól a lakosok részére kiosztásra kerülő szeletív hulladékgyűjtő kukák segítségével, valamint 2016. óta a közszolgáltató, illetve a régió koordinátor gondoskodik a zöldhulladék elszállításáról, mely minden páros héten történik.
A lakosság rendelkezésére áll továbbá 13 db „szelektív sziget”, amelyekben a papír, fém, műanyag hulladékon túl, a házhoz menő gyűjtésben nem gyűjthető üveghulladékot is el lehet helyezni.
Évente kétszer, minden ingatlanhasználó díjmentesen igényelheti az úgynevezett házhoz menő lomtalanítást.
Városunkban 2025. év első tíz hónapjában 2.344 tonna kommunális hulladék, 31 tonna üveg, 262 tonna csomagolóanyag, 675 tonna bio lebomló és 200 tonna lomtalanításból származó hulladék keletkezett. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a lakosság összesített hulladék kibocsátása enyhe csökkenést mutat. Az üveg és a csomagoló anyag tekintetében csökkenés figyelhető meg.
A város nagyobb ipari létesítményei szelektíven gyűjtik hulladékaikat, valamint a BAT keretében a hulladék keletkezést minimálisra szorítják a termelés során.
2024. július 1-től elindult a betétdíjas visszaváltási rendszer mely kötelezően előírja visszaváltó automaták telepítését minden 400 m2-nél nagyobb élelmiszerüzletbe, de önkéntesen is lehet csatlakozni.
Településünkön jelenleg 5 repont található.
Illegális hulladéklerakók:
Tiszakécske város bel- és külterületén 2025-ben is nagy problémát jelentenek a rendszeresen megjelenő illegális „hulladékkupacok”, amelyek kommunális és inert hulladékot egyaránt tartalmaznak.
A visszatérő illegális lerakatokat közterületi térfigyelő kamerák, valamint a lakosság és a rendőrség bevonásával az Önkormányzat igyekszik a lehető leghatékonyabban felderíteni és megszüntetni. Az illegális hulladék lerakatok kialakulása, komoly városi szintű problémát jelent az elhagyott, romos telkeken. Ezek megszüntetése érdekében az önkormányzati tulajdonú telkekről elszállításra kerültek az épületmaradványok, ezzel is megelőzve, hogy ott hulladéklerakó jöhessen létre. Önkormányzatunk nagy erőfeszítéseket tesz ezek felszámolására, de komoly áttörés csak a lakosság környezettudatos magatartásának kialakulása után lehetséges.
A környező településekkel közösen pályázat keretében lehetőség nyílt közterület felügyelet biztosítására, mely remélhetőleg hatékonyabbá teszi a gondozatlan ingatlanok és az illegálisan kihelyezett hulladék lerakatok felszámolását.
Zaj-és rezgésterhelés:
Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú környezetvédelmi hatósági jogkört a jegyző látja el.
Településünk területén az ipari zajkibocsátás nem jellemző. 2025. év eddigi időszakában hivatalunkban lakossági bejelentés alapján hangos belvárosi szórakozóhely ügyben nem indult eljárás. Nyári időszakban a település üdülőövezetében a pihenni érkező látogatók nyugalma érdekét szem előtt tartva Tiszakécske Város Képviselő-testületének a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 16/2001. (V.30.) KR sz. rendelete határozza meg a zavaró tevékenységek folytatásának feltételeit.
A környezeti zajforrások közül a közúti közlekedés az, amely a legnagyobb területen és mértékben jelentkezik. A jelenleg megfigyelhető általános tendencia, a folyamatosan emelkedő gépjármű forgalom a településünkön is jellemző, ennek ellenére a főbb útszakaszokat kivéve nem éri el a zajterhelés a határértéket.
Tiszakécske Város Önkormányzata nagy hangsúlyt fektet és a jövőben is célkitűzés a közutak mentén zöldsávok és fasorok telepítése és a meglévők védelme, illetve az elöregedett veszélyes fák cseréje. Az Önkormányzat által kivágott elöregedett, veszélyes fák pótlása minden esetben fontos. Mindez nem csak zajvédelmi funkciója miatt, hanem levegőtisztaság védelmi és tájképi szempontból is ajánlott.
Települési zöldfelületek és természeti környezet:
A település zöldfelületi hálózata magában foglalja a növényzettel fedett összes földfelszíni területet (pl. zöldterület, erdőterület, parkok és magánkertek) és a vonalas jellegű zöldfolyosókat (pl. fasorok, vízfolyásokat kísérő (zöld)folyosók), valamint a földfelszínhez nem kötődő növényzettel borított felületeket is (pl. homlokzati sövények, tetőkertek). A vízfelületekkel együtt része a település biológiailag aktív felületének.
A település belterületén élők életkörülményeit a biológiailag aktív felületek nagymértékben befolyásolják: a víz- és zöldfelületek hatással vannak a városklímára – ezen belül is a levegő páratartalmára, hőháztartására (városi hőszigetekre) –, a talajvízháztartásra, a levegőminőségre, valamint magára az emberre is.
A zöldfelületi rendszer fejlesztése nem „csupán” városökológiai, környezetvédelmi, településesztétikai kérdés, hanem a zöldfelületekkel kapcsolatos előnyök a település élhetőségének javításán keresztül a település népességmegtartó és egészségmegőrző, rekreációs erejét, a versenyképességét, a lakás- és telekárakat is jelentősen befolyásoló gazdasági tényező is. A zöldfelület az önkormányzati vagyon része. Annak érdekében, hogy a települési zöldfelületek elláthassák összetett funkciójukat, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból további fejlesztések szükségesek.
Ennek megvalósítása az Önkormányzat és a lakosság közös feladata és érdeke.
A település zöldterületeihez tartoznak a járdák és az úttestek közötti zöldsávok, melyeknek gondozása kétféle módon történik. Magántulajdon esetén az ingatlantulajdonosok végzik a fű nyírását, előkertek gondozását. Az önkormányzati területeken az önkormányzat végzi el a rendszeres gondozást. Az ingatlanok előtti közterületen lévő fák gondozása szintén az ingatlantulajdonosok feladata.
A település belterületi zöldfelületi elemekkel megfelelően ellátott, a parkok kiépítettsége rendezett, vegetációban bővelkedő. A városban a belterület széli vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó gazdag természeti értékekkel bíró vízparti területek aránya magas, megoldja az épített környezet részeként jelentkező, közösségi szervezőerőt is magukban hordozó zöldfelületek (közparkok) igényét. A település közterületeinek, közparkjainak tisztán tartásáról az Önkormányzat Városgondnoksága gondoskodik, melynek során a fűnyírási munkálatok mellett a zöldhulladék, falevelek rendszeres összegyűjtésével, virágágyások beültetésével, gondozásával biztosítják a környezet elvárt színvonalú megjelenését. Az átadott kerékpárút melletti zöldsáv karbantartása szintén önkormányzati feladat.
A város Önkormányzata jelentős erőt fordít ezen közparkok folyamatos fejlesztésére, szépítésére és tisztán tartására. Az utóbbi időben szinte minden parknak megújult a szilárd burkolata, kialakításra került automata öntözőrendszer, valamint közösségi terek létesültek. Az Önkormányzat saját erőből teszi szebbé a lakókörnyezetet a villanyoszlopokra szerelt virágtartók és abban elhelyezett virágok segítségével. Ezen felül az Önkormányzat minden évben tavasszal a főút melletti parkokban közmunka keretében virágokat ültet és azokat szükség szerint öntözi és gondozza.
Az elmúlt években országos szinten egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az erdőgazdálkodásra, és fontos szerepet kapott a települések fásítása is.
Az idei évben került sor a szabadstrand területén lévő veszélyes fák kivágására, melyeknek pótlását a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereivel egyeztetve hajtott végre Tiszakécske Város Önkormányzatának Városgondnoksága.
Ivóvíz ellátás:
Tiszakécske Város vízellátását 6 db védett vízadó-rétegre telepített mélyfúrású kút biztosítja, melynek üzemeltetője a BÁCSVÍZ Zrt.
2024 évben a rossz állapotú 7. számú kút megromlott állapota miatt új kút fúrására került sor, melyet az idei évben helyez üzembe a BÁCSVÍZ Zrt.
Az Európai Unió vízpolitikáját megalapozó „Víz Keretirányelv” fő célkitűzése a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotba hozása, illetve a jó állapot megőrzése. A Víz Keretirányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet értelmében – mely a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást biztosító vízilétesítmények védelméről rendelkezik – az ivóvízbázisok védőterületeit a rendelet előírásainak megfelelően kell megállapítani, kijelölni és biztonságba helyezni.
A vízbázis kijelölt védőterületének és védőidomának védelmére vonatkozó előírások a rendezési tervben, valamint a helyi építési szabályzatban szerepelnek.
A településen 2020. évben vezetékes vízzel a lakások 97%-a rendelkezett. Az ivóvíz minősége kiváló minőségű és a település vízhálózata folyamatosan karbantartott, és lehetőség szerint zajlik a fejlesztés is.
Szennyvíz:
Tiszakécske Város Önkormányzata a KEHOP-2.2.1-15-2015-00009 számú, Közép- és Kelet-Magyarországi szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés című pályázat keretében, 2 ütemben 2015-2020. között konzorciumi formában jelentős szennyvízcsatorna hálózat került kiépítésre, melynek köszönhetően a település mintegy 96%-a csatornázott.
A befejezett szennyvízberuházást követően a szennyvízcsatorna rendszerbe bekötésre került ingatlanok száma ugrásszerűen megnőtt. A hálózatot üzemeltető szolgáltató, a Bácsvíz Zrt. tájékoztatása szerint Tiszakécske városa 2021. december 31. állapot szerint 89,5%-os.
Tiszakécskei szennyvíztelepre 2025. évben 334.653 m3 szennyvíz érkezett, ebből 329.142 m3 közműhálózaton keresztül. A tisztított szennyvíz a Tiszába távozik. A szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz vizsgált minőségi paraméterei az elmúlt 5 évben is minden esetben nagy biztonsággal megfeleltek a befogadóba bocsáthatóság minőségi kritériumainak. Több komponens esetében a határérték felét sem érte el a tisztított szennyvíz szennyező anyag koncentrációja.
A szennyvízmennyiségek egy éven belül viszonylag egyenletesen érkeznek a telepre. A korábbi években jellemző volt a nagyobb intenzitású csapadékok idején, illetve hosszabb ideig tartó csapadékos időszakban, hogy a szennyvíztisztító telepre beérkező idegenvíz mennyisége megnő, ami a tisztítás során a tisztított víz minőségét negatívan befolyásolta, de az idei aszályos száraz időben ez a probléma nem jelentkezett.
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatást Tiszakécske Város területén a 16/2014. (VIII.01.) számú rendelet szabályozza.
A szennyvízhálózattal el nem látott területeken pozitív változás, hogy egyre több ingatlantulajdonos választja a házi biológiai szennyvíztisztító telepítését, mely lehetővé teszi a tisztított szennyvíz helyben tartását.
Csapadékvíz elvezetés:
A teljes vízgyűjtő terület nagysága, mely valamilyen csapadékvíz-elvezető rendszerrel rendelkezik: 462 ha, ez összesen 10 részvízgyűjtő egységre osztható. A terület kelet-nyugat, valamint dél-észak irányban lejt. A vízgyűjtő jelentős részben lefedi a belterületet. A belterület túlnyomó részén szintén van valamilyen jellegű elvezető zárt csatorna, burkolt vagy földmedrű árok.
A város belterületén kb. 185 km nyílt (árkos) és zárt (csatorna) gyűjti össze a lehulló csapadékvizet, melyet a Tiszakécskei Holt-Tisza fogad be. A teljes csapadékvíz elvezető hálózat az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében és üzemeltetésében van, melyet Tiszakécske Város Önkormányzatának Városgondnoksága lát el.
Az utóbbi években a csapadék mennyisége folyamatos csökkenő tendenciát mutat. Az idei év első 10 hónapjában megközelítőleg 200 mm-el kevesebb csapadék esett, mint az előző év ugyanezen időszakában.
kép: Éves csapadékmennyiség (metnet.hu):
Az idei évben a térségünkben a nyári hónapokban rekord szinten közel 70 cm-el kevesebb csapadék hullott, mint a sokéves átlag.
Felszíni vizek:
Tiszakécske közigazgatási területén az alábbi felszíni víztestek kerültek kijelölésre:
• Tisza 7+270 – 29+670 fkm közötti szakasz
• Peitsik-csatorna
• Tiszakécskei-Holt-Tisza
A terület felszíni vizeinek mennyiségét döntően a csapadékviszonyok és a felszíni viszonyok határozzák meg. A felszíni vizek minőségét a települési infrastruktúra, a csatornázottság színvonala, illetve a működő ipar befolyásolja. Hatással van a vízminőségre a mezőgazdasági művelés alatt álló területekről bejutó diffúz szennyezés, illetve a települési hulladékgazdálkodás is.
Tiszakécske üdülőövezetének közvetlen közelében helyezkedik el a folyó jobb part 284+500-284+850 fkm. közötti szelvényben üzemelő szabadstrand. A tiszai szabadstrand fejlesztésére sokat fordított az önkormányzat és a helyi vállalkozások is, de az igazán jó minőségű infrastruktúra megvalósításának a hullámtérben jogi és műszaki akadályai is vannak. A vízminőség javulása miatt a szabadstrand újra kedvelt mind a helyi és környező települések lakossága körében, mind az üdülői körben.
Az Önkormányzat felelős a szabadstrand területének rendezettségéért, biztonságáért, valamint a vízminőség folyamatos mintavételezéssel történő ellenőrzéséért. Az Önkormányzat a szabadstrand használatához engedéllyel rendelkezik, melyet a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya ad ki. Ebben az engedélyben kerül pontosan meghatározásra, milyen feltételek mellett üzemelhet a strand.
A város legfontosabb feladata környezetvédelmi szempontból az engedélyben megfogalmazott óvintézkedések betartása, betartatása. A területen üzemelő vendéglátó egységek fokozott ellenőrzése. Illegális szennyvíz elhelyezések, bekötések ellenőrzése és megszüntetése. A Tisza folyó felsőbb szakaszain történt szennyezésekre a városnak nincs befolyása, amennyiben ilyet tapasztalnak, a fürdőzési lehetőséget azonnali hatállyal be kell szüntetni és tiltó táblákat kell kihelyezni.
A 2025-ös évben a szezon időtartama alatt 1 alkalommal a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Osztály hivatalból és az önkormányzat 4 alkalommal megbízásos szerződéssel végzett vízminőség ellenőrzést. Az idei évben történt vizsgálatok eredménye minden esetben kiváló eredményt mutatott.
Árvízvédelem:
A település közigazgatási területén lévő árvízvédelmi töltések tulajdonosa részben a Magyar Állam, és üzembentartója a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság.
2025. évben Tiszakécske Város Önkormányzata Tiszakécske, Tiszabög szakaszon a 291,6-292 fkm szakaszon a nyárigát rekonstrukcióját végezte el. A Hortobágyi Nemzeti Park nyilvántartása szerint a szakadó parton partifecske fészkelő hely volt, mely a munkálatok miatt megszűntek, így annak helyettesítése céljából mesterséges költődomb került kialakításra.
Az említett terület a Közép-Tisza tájvédelmi körzet része.
A 2021-es évben fejeződött be „Vizes élőhelyek rehabilitációja és természetvédelmi kezelése a Közép-Tisza mentén (KEHOP-4.1.0-15-2016-00069)” című projekt keretében a Holt-Tisza rehabilitációja, melynek egyik eleme volt a Nádirigó tanösvény kialakítása, amely azóta is nagy népszerűségnek örvend a lakosság és az ide látogatók körében.
A projekt másik fontos eleme a vízkivételi mű és az ahhoz tartozó tápcsatorna kialakítása. Ennek feladata a Holt-Tisza vízutánpótlása. 2025. évben 350.000 m3 víz került a Tiszából a holt ágba.
A Tisza vízszintje 2025. év nyarán (2025.07.02) az eddig mért legkisebb vízszint tekintetében negatív rekordot döntött.
Az idei évben az alacsony vízállás miatt árvízvédelmi fokozat nem volt elrendelve.
Felszín alatti vizek:
Termálvíz:
Az Alföld termálvízadó rétegeiben több helyen előfordul süllyedési tendencia. Ez igaz a Tisza részvízgyűjtő nyugati szélén található Nagykőrösi-homokhát alegységre, melynek részét képezi a Tiszakécskei Holt-Tisza és vízgyűjtőterülete is. Ezeknek a nagy kiterjedésű termál víztesteknek a monitoring hálózat nem fedi le a teljes területét, viszont több monitoring pont is jelentős lokális süllyedést mutat. A kitermelt termálvíz után pótlódása a felette lévő fedőrétegből korlátozott. Visszasajtolás nélkül, ez a képesség szabja meg a kitermelhető készletet. A süllyedés azt jelzi, hogy egyes területeken az intenzív kitermelés meghaladja az után pótlódó készletet. A porózus termál víztestekből kivett vízmennyiséget a területen elsősorban fürdővízként és energetikai céllal hasznosítják. A térségben jelentős termálvíz használatot Nagykőrös, Cegléd, Tiszakécske, Lakitelek, Albertirsa esetében lehet megemlíteni. Kiemelendő a Tiszakécske-Lakitelek alatt húzódó felső-pannon középső tagozatában tapasztalható lokális, de az elmúlt 30 évben gyorsuló tendenciát mutató, - eddig helyenként a 16–21 métert is elérő - vízszintcsökkenés.
Tiszakécske területén jelenleg 4 ponton üzemel termálkút, ebből 2 a város területén üzemelő termálfürdők üzemeltetését biztosítja, és 1 vállalkozás által üzemeltetett kertészet fűtését látja el. Tiszakécske Város Önkormányzatának üzemeltetésében 1 db termálkút van, mely oktatási intézmények fűtését biztosítja.
Talaj- és rétegvizek védelme:
2023. augusztus 31-én az Országos Vízügyi Igazgatóság elkészítette hazánk vízkészletvédelmi országtérképét, mely megmutatja az ivóvízkészletek szempontjából kockázatos és kockázatmentes területeket.
2024. január 01-től lépett hatályba a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása, mely szabályozza, hogy új háztartási vízigényt kielégítő kutak létesítésének engedélyezési eljárása esetében a kockázatos területen a talajvizet érintő létesítmény bejelentésköteles, melyet a vízgazdálkodási jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet jegyzői hatáskörbe helyezi, míg a kockázatmentes területen háztartási igények kielégítésére szolgáló kút szabadon létesíthető.
Az első vízzáró réteget meghaladó mélységet érintő háztartási vízigényt kielégítő kutak létesítéséhez, melynek mélysége a KÖTIVIZIG által kiadott 1. számú táblázatban szereplő adatok alapján településünk esetében 35 m mind a kockázatos, mind a kockázatmentes területek esetében, katasztrófavédelmi engedély szükséges.
A már meglévő kutak esetében a törvény mentességet ad a talajvizet érintő, azaz a 35 m mélységet meg nem haladó kutak esetében mind a kockázatos, mind a kockázatmentes területeken az engedélyezési eljárás lefolytatása alól.
A réteg- és karsztvizet érintő (35 m mélységet meghaladó) már megvalósult háztartási vízigényt kielégítő kutak esetében az engedélyezési eljárás a területi vízügyi hatóság hatáskörbe tartozik, az öntözési-és állattartási hasznosítási célú mezőgazdasági kutak engedélyezési eljárását a Nemzeti Földügyi Központnál kell kezdeményezni.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján a talajvíz szintje településünkön az elmúlt 30 év átlagától 100-200 cm-el tér el negatív irányban.
3. kép: Talajvízszint változás elmúlt 30 év átlagától (www.ovf.hu)